„Korábban a polcról le nem vettem volna mert a fejemben annyi negatív dolog kapcsolódott ehhez a szőlőfajtához.” (a kadarkára utalt a szerző)
Elöljáróban - mi az a podcast?
Vásárlóink közül néhányan jelezték, hogy ők még nem nagyon találkoztak korábban podcasttal, nincsenek képben, hogy mi fán terem. Készítettünk hát egy rövid leírást, ide kattintva éri el: Mi az a podcast?
Vendégem a podcastban: Csutorás Ferenc, az AES pincészettől, az egri borvidékről
Ennek a podcastnak a címét most rendhagyó módon nem a beszélgetésből idézem, hanem az egyik vásárlónktól kapott levélből. Kis türelmet, rögtön értelmet nyer a címválasztás, ehhez forduljunk is rá a podcastra:
A magyar borok esélye - szerintem:
A magyar borok kitörési esélye a világpiacon szerintem az, ha önazonos módon jelenünk meg, és például nem a francia fajták szekerét toljuk. Ehelyett a ránk jellemző, azaz lehetőleg főként magyar fajtákkal próbáljuk meg felkelteni a külföldi fogyasztók kíváncsiságát – hiszen attól leszünk érdekesek, egyediek. Nem az a kérdés, hogy tudunk-e jók cabernet készíteni? Tudunk, persze, miért ne tudnánk? A kérdés az, hogy miért is lenne érdekes ez a külföldi fogyasztó számára?
Én a magyar fajták kiemelt szerepében hiszek, és tudom én is, hogy kicsit utópisztikus ez ma, hiszen azok a gazdák, akiknek hosszú sorokban várják a tavaszt az eltelepített francia klónjaik, azok érthető módon nem fognak rajongani a felvetésemért. Hosszú távon én mégis azt gondolom: érdemes lenne átgondolnunk, hogy merre is tartunk.
Szóval én így közelítem meg ezt a kérdést, és így már nem is meglepő, hogy Csutorás Feri barátommal ismét könnyen elegyedtünk beszélgetésbe – ő nemes egyszerűséggel úgy fogalmazott, hogy a világpiacon jelenleg két magyar fajtát jegyeznek: a kékfrankost, és a kadarkát.
Hát így jutott az eszembe, hogy rendhagyó módon a címet az egyik vásárlónk leveléből kölcsönözzem, mert nagyon izgalmas kérdésre utal: arra, hogy mennyi-mennyi lehetőség rejlik a kadarkában, de a negatív tapasztalatok miatt sokan nem is fordulnak érdeklődéssel felé. Akik viszont megteszik, és erre van egy pár jó tippem, hogy mit érdemes választani, ők nagyon gyakran igazán elismerő szavakkal illetik a fajtát. Jól kell választani, nincs mese, de ebben meg szívesen segítek. De vissza a podcasthoz: teljes podcastot semmiképpen sem szerettem volna lejegyzetelni, ha van kedve hallgassa meg, úgyis sokkal hitelesebb az egészet magától a borásztól hallani:
Maradjunk ezért csak a „kadarkás” részeknél!
Feri elmondása szerint a kadarka régen az egri borvidék meghatározó fajtája volt, egészen pontosan az 1880-as évekig több mint 90%-ban volt jelen a borvidéken. Országszerte hozzávetőlegesen 46.000 hektáron termesztették a kadarkát, ma az egri borvidéken jó, ha 36 hektár Kadarkát termő terület van. (az sajnos nem hangzott el az adásban, hogy országosan mennyi)
A kadarka nem egyszerű eset
A kadarka egyébként a szőlőtermesztés szempontjából nem egy könnyű fajta, alaposan próbára teszi a szőlész, a borász szaktudását, sokan ezért sem kedvelik. Csutorás Feri nem is titkolja, hogy nagyon szeretné végre azt hallani, hogy nem csak akkor csettintenek elismerően, ha elmondható valakiről, hogy tud aszút, vagy pinot-t, vagy burgundit készíteni, hanem akkor is, ha elmondható, hogy tud kadarkát a világra segíteni. Az ugyanis legalább akkora kihívás!
A kadarka univerzális!
Kevesen tudják, hogy sokoldalúságát tekintve a kadarka egy nagyon univerzális fajta, ebből a szőlőtípusból szinte minden készíthető, fehér bor (!), pezsgő, rozé, siller (erről bővebben is beszélünk az adásban), és vörösek is!
Miről van még szó ebben a podcastban?
Ferivel beszélgetve megkerülhetetlen, hogy beszélgessünk a natúr, a naturális és bio borokról, a spontán erjedésről és a szűrt és szűretlen borokról. Csutorás Feri beszél az adásban arról is, hogy melyik kategóriáról mit kell tudni, ő hol tart most ebben a kérdésben, merre igyekszik, és arról is nyíltan beszél, hogy melyik az az út ezek közül, amerre ő biztosan nem fogja az irányt venni?
Ahogyan ezeket a sorokat most írom, újra belehallgattam az elkészült anyagba, van benne egy rész, amiről majdnem elfeledkeztem, pedig szerintem nagyon izgalmas kezdeményezés: nem is olyan régen jelent meg a borvidéken az „egri palack”, ami jól beazonosítható alakjával hívja fel magára a figyelmet. A podcastban beszélünk arról, hogy mely borokat szabad ebbe a palackba tölteni, és Csutorás Feri a tőle megszokott alapossággal írja le azt is, hogy mi a jellemzője a superior és a grand superior kategóriának, illetve a palack szempontjából kevésbé érdekes klasszikus kategóriának.
Könyv a bikavérről
Beharangozóként Csutorás Feri beszél a Bikavér könyvről is, ami szinte már tudományos alaposággal járja körbe a bikavér múltját és jelenét. Természetesen tudósítunk majd róla, ha könyv elérhető lesz, de addig sem marad olvasnivaló nélkül, ajánlom figyelmébe nagy szeretettel a „A sommelier a magyar bor magyar hangja című” művemet.
Remélem örömét leli majd az adásban – és ne felejtsen el feliratkozni
A webshopban a Csutorás Feri borait itt találja!
(A felvétel a covid által jellemzett időszak alatt, Zoom-on keresztül készült.)
Iratkozzon fel adásainkra kedvenc szolgáltatójával:
