Mi újság a szőlőben? Február, Tánczos Zoltán

Elöljáróban - mi az a podcast?

Vásárlóink közül néhányan jelezték, hogy ők még nem nagyon találkoztak korábban podcasttal, nincsenek képben, hogy mi fán terem. Készítettünk hát egy rövid leírást, ide kattintva éri el: Mi az a podcast?

Vendégem a podcastban: Tánczos Zoltán a Tagyonhegyről!

Tánczos Zolival arról beszélgettünk, hogy mi történik a szőlőben, pincében illetve úgy általában a borász életében február hónapban. Azt hiszem nem árulok el nagy titkot, ha előrebocsátom: a borász életében bár munkás lehet, de azért ez egy kicsit talán nyugodtabb időszak. Tánczos Zoli esetében (és általában a természetes borkészítéssel foglalkozó borászok esetében) a pincemunkák ilyenkor még visszafogottabbak, már csak azért is, mert technológiai beavatkozások nélkül a bor ilyenkor még egyszerűen nincs olyan állapotban, hogy érdemben közeledhessen a fogyasztó pohara felé. A technológiai borászatokban merőben más a helyzet, ott a borok egy része ilyenkor már palackozásra is kerül. Hogy a természetes bor esetében mi mindennek kell még történnie ezidáig, és főleg, hogy miért tart sokkal tovább, mint a technológiai borászatok esetében? - erről is beszél a podcastban Zoli!

A metszésre ideális esetben a szőlő nyugalmi periódusában kerül sor, ez egy hosszabb időszak - és a február bőven beleesik ebbe. De meddig is “kell” befejezni a metszést? Hogyan lehet egyáltalán kibírni a nem ritkán embert próbáló időt a szőlőben, hiszen sokszor még a városban is éppen elég állni ezt a hideget - főleg a szelet…? Megfejtjük ezt is a podcastban!

Az adás vége felé pedig kivesézzük, hogy mit is jelentenek azok a fogalmak, hogy bioszőlészet, biobor, biodinamika, ökológiai gazdálkodás. Szerintem laikusként nem könnyű tisztán látni ebben a kérdésben, de Zoli segít minket eligazodni, és közben mesél arról is, hogy ők most ebben a “bio-kérdésben” milyen utat járnak, hol tartanak a folyamatban.

Talán így a végére egy gondolat maradt, amit mindenképpen ki szeretnék emelni: Tánczos Zoli arról is beszél ebben a podcast epizódban, hogy milyen érdekes már az, hogy amit ma bionak, természetesnek, naturálisnak nevezünk, az a vegyipar előretöréséig, azaz valahol az 1950-es évekig - az számított konvencionálisnak - azaz “normálisnak”. Olyasvalaminek tehát, aminek korábban nem kellett külön címke, de mára már fordult a kocka - napjainkban a vegyszeres gazdálkodást tekintjük konvencionálisnak - címke nélkülinek, ha úgy tetszik: “normálisnak”.

Tartson velünk!

A webshopban a Tánczos Pince borait itt találja!

(A felvétel a covid által jellemzett időszak alatt, Zoom-on keresztül készült.)

Iratkozzon fel adásainkra kedvenc szolgáltatójával:

Previous
Previous

Figula Mihály: “Az alapbor minősége szerintem egy borászatnak a minőségéről árulkodik”

Next
Next

Kik is fogják 10 óra 10 percnél az autó kormányát?